Délután pötyögtem egy Remus/James/Sirius picit, mert megihletett az őszi égen mosolygó napocska. ^^'' Korhatáros, érzelmes, kamaszos - és mivel címe még nincs, egyelőre nem is teszem fel máshova. Talán ha később születnek társai, csokorba szedem őket. :) Íme:
James bolondozó kacagását hallotta és Sirius panaszos nyögését. A baldachin meglebbent, a bepillantó estfény felderítette a lelkét, a követelőző, nedves csók pedig a szívét, és mosolyogva húzta közelebb magához meztelen barátait. Az ujjai arisztokratikus, márványszerűen szép arcot simítottak, ingerlően lágy, hosszú tincseket, aztán borostát, s a szemüveg alatt mogyorószínű szemek csillogtak, miközben a kócos fürtök közé borzolt.
A szeretkezésük kiéhezett volt, mohó. A heves csípőringások és nyakharapások közben körmök hagytak nyomokat az íves hátakon. Kéjes nyöszörgéseket hallatott három kiszáradt száj, aztán már csak a verejtékező, felhevült arcok ragyogtak, és az elfúló lihegést újabb nevetések, buja ölelések és lomha cuppanások követték.
Jók legyetek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése