Annak örömére, hogy túléltem az angol osztályozóm első fordulóját, illetve az azt követő kétórányi könyvtárazást (merthogy az informatika érettségimre sem árt néha rákoncentrálni >.<), pötyögtem egy Remus/James százszavast. Icipicit sablonosnak érzem, de higgyétek el, megérdemeltem a vele járó nyálcsorgatást és idétlen vigyorgást. ^^’’
Bujaság és éhség illata lengi körül parfüm-és tusfürdő émelyítően édes kavalkádja helyett. Az aranyszín szempár kacéran ragyog, az ajkak csábító mosolyra görbülve hívogatják, s James szája óvó cirógatással érinti meg őket. Sóváran nyúl a színes mintával díszített ing alá: mindketten megborzongnak, ahogy ujjbegyei végigkalandoznak néhány régi seb mentén, kitapintva a csípőcsontot, majd a kéjes ívet leíró háton haladva köröcskéket rajzol a csigolyák köré.
Lily nem képes pillangóremegést előidézni a gyomrában vagy felhevíteni egyetlen lomhán cuppanó csókkal. Nem szikrázik a levegő, mikor a bőrük finoman elsiklik egymáson, nincsenek ringató nevetések és fűben szeretkezés.
Remus lángolása többet nyújt a lány igéző szépségénél...
Puszi, gondoljatok rám holnap is! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése