Fecsegés és egy Dora/Remus(/Sirius) szösz

Jöttem mesélni, hello! ^^

Április közepén egy két hétig tartó betegség láncolt az ágyamhoz, köhögtem és fuldokoltam, közben bemásztam a matek próbavizsgámra (izgalmas volt az antibiotikumtól kábán és kialvatlanul azt tettetni, hogy értem a papirkámra rótt képletek összefüggéseit ^^’’), majd kettőt pislogtam és már ballagtunk is az osztályommal nem ballagós dalokra. XD Ott először az előttem tipegő barátnőmmel vihogtunk az összecsókolózó csokrainkon, aztán azon, hogy az igazgatótól kapott jutalomkönyveimen ott virított az árcédula tisztán és kivehetően… az már csak a ráadás, hogy az oklevelem szerint négy évig koptattam az iskola padjait tizenhárom helyett. De legalább a nevemet nem írták el. XD

Frissebb híreim is vannak: magam mögött hagytam az „éles” írásbelit. A magyartól nem féltem, szerintem nem is lett olyan szörnyű, a töri már neccesebb, a matek pedig passzos, de megígértem magamnak, hogy a szóbelikre fogok készülni is. ^^’’ Vagyis még nem, mert írnom KELL, és mert a felkészülési idő hat hét, az bőven sok. Ehm, bólogassatok! ^^’’ (Egyébiránt volt egy hétnyi ideggörcsöm is, amikor közölték, hogy lemondott a magyartanárom – csak miatta maradtam ebben a hányadék intézményben ilyen sokáig –, de ez egy másik történet.)

Vannak ám olyan bejelentenivalóim is, amik talán érdekelnek Titeket:

1. A Merengőn ezentúl a Holdmosolygásban lehet olvasgatni a Remus/Sirius(/James) párosítású apróimat, a Sziromesőben pedig a slash-mentes mütyürjeimet.
2. Ismét tagja vagyok a Kritika Klubnak – félni nem kell, még nem ettem meg senkit. Még.
3. Nem bírom befogni a csőröm, muszáj elújságolnom: a drága Remy körülbelül egy hónapja boldog menyasszony. *.* Szabad Neki gratulálni. ^^ (És nem kell megijedni, ha pár napig nem reagál, eléggé elfoglalt mostanság. :)) Én a mókás kép alatti bigyót pötyögtem mini ajándékul; szerintem kusza, de Ő szereti. ^^

-          És ha Black lesz?

-          Ugyan már, a te véred, az én vérem. Lupin-Tonks lesz, nem Black.

Remus összerándult, mikor meghallotta a nimfanevetést, mert az utózöngéjében ott bujkált a kutyakacaj, az ajakszegletében a pajkos kamaszcsábítás, a tincsei közt pedig az ismerősen hullámzó, hanyag eleganciájú hajszálak. Minden mozdulatában ott volt Ő, az ujjai simításában, a kézfeje simaságában, a bájosan csámpás járásában, a csípőringásában tánc közben... Őt ölelte, mikor összesimulva spanyol dalokat énekeltek a nappali otthonos rendetlenségében, vagy aranyszikrákkal körülvéve duzzogott. Sirius csókjainak dallamára csókolóztak, és az Ő sóhajaiba bolondult bele az ámbraillatú vágy.

Remus tudta, hogy Dora téved.

A fiuk Black lesz.

Pacsii! ^^